Vissza az előző oldalra
Magyar név: pettyes vízicsibe
Latin név: Porzana porzana
Tágabb kategória, magyar: Madarak (osztály)
Tágabb kategória, latin: Aves (classis)
Szűkebb kategória, magyar: Darualakúak (rend)
Szűkebb kategória, latin: Gruiformes (ordo)
Fokozottan védett: nem
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Védetté nyilvánítás éve: 1954
Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet
Egyezmények: AEWA, Bern II., CMS II.
Irányelvek: Madárvédelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv I.
Hazai elterjedés A sekély vizű, ecset- és hernyópázsitos rétek jellegzetes költőfaja. Mind az őszi, mind a tavaszi vonulás során megfigyelhető halastavak és szennyvízülepítő tavak, víztározók náddal-gyékénnyel sűrűbben benőtt szegélyében. A Hortobágyon fészkét jellemzően a fehér tippan, posványsás, zsióka vagy réti ecsetpázsit avas állományaiba, illetve sekély vízzel borított csetkákásokban építi. Az elterjedési modell alapján az állomány főbb gócpontjai a Hortobágy, Bihar és a Tisza völgye.
Időbeli előfordulás Tavasszal az első érkezők már március közepén megjelennek. Áprilisban már költ, pótköltései július végéig is elhúzódhatnak. Az őszi vonulás október végéig tart. A megfigyelési valószínűség időbeli lefutása alapján a vonulás során erős szeptemberi csúcsot adnak az őszi vonulás alatt már július második felétől Magyarországra érkező északi egyedek.
A hazai fészkelőállomány nagysága Állományát az 1990-es években és 1995–2002 között is 500–600, 2000–2012 között 600–1500 párra, a MAP- és KEHOP-felmérések alapján készített statisztikai becslés alapján 650–1300 éneklő hímre becsülték.
Természetvédelem Mivel az állománynagyság legfontosabb befolyásoló tényezője a mocsarak vízmennyisége, száraz években kora tavaszi árasztásokkal segíthető a faj megtelepedése, ami más zsombékfészkelő fajok megtelepedését is elősegíti.
Forrás: Végvári Zs. 2022. Pettyes vízicsibe. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 177–178.
Sáv bezárása